Nagyon nagy büszkeség az, amikor általad változik meg egy ember élete. 
Peti 3,5 évvel ezelőtt vett tőlem egy csöpp vizslát, Akácot. Akkor még nem gondolta, hogy egy új szenvedély is jár hozzá.
Hobby kutyát szeretett volna, aki a családtagjuk, akit szerethetnek, akivel kirándulhatnak nagyokat. Így is lett……
Ám egy pillanat alatt beszippantotta őket a vadászkutyázás, a hajtások varázsa. Szépen apránként az életük része lett.
Összejártunk sétálni, kicsit gyakorolgattunk a vadakkal, majd együtt elmentünk hajtani. Aztán jött a alapvizsga, majd a munkavizsga. Igyekeztem segíteni őket mindenben. És már nem volt visszaút…..végérvényesen elvesztek! 
Peti idén megcsinálta a vadászvizsgát és igazi, szeretettel és tisztelettel teli VADÁSZEMBER lett!
Az első fácán lövésének története:
“Akác állta 20 méterrel előttem. Odaértem, keltettem, lőttem, majd visszahozta. Soha nem felejtem el, videókat láttam csak eddig, nem gondoltam volna, hogy így lövöm az elsőt. Egy lövés…..majdnem elsírtam magam. ”
Én el is sírtam…… Ezért érdemes csinálni! 